2017. december 26., kedd

Két érdekes vélemény a migránsokkal kapcsolatban


"A muzulmánok értékrendszere teljesen más. Soha nem lesz kompatibilis a keresztény hátterű értékrendszerrel..."



"Ott, ahol milliók tudnának a földeken dolgozni, meg lehetne spórolni a vegyszert (gyomirtòt ) és az emberek is tudnának otthon dolgozni és élni ..."

2017. március 5., vasárnap

Koronázási gálaműsor Pilis városban

Kedves Ismerősöm, Fekete Mária Magdolna énekes rendelkezésemre bocsátott egy videófelvételt. Az anyag Tolnay András előadóművész 2008 nyarán Pilis városban megrendezett koronázási gálaműsoráról készült válogatás, mintegy esszencia. A csodálatos zene és a rangos fellépők produkciójába, meg az egész műsorfolyamba való betekintés maradandó élményt nyújt.  Javaslom, nézze meg Ön is!


2017. február 27., hétfő

Vétkezzenek bátran!

A példa kedvéért egy, a témához csak valamelyest illeszkedő történet: annak idején, sikerei csúcsán Hofi Gézát valamilyen hivatalos elismerésben részesítették. A tévéhíradóban megkérdezték őt, és a fő támogatóit, Komlós Jánost és Marton Frigyest a sikerük titkáról. Ha jól emlékszem, Komlós János újságíró, kabaréigazgató, humorista, konferanszié, író, kritikus, műfordító, dramaturg azt válaszolta: a sikerük titka az, hogy nem fogadják meg a velük foglalkozó esztéták jó tanácsait.

Ez jutott eszembe a Matolcsy György jegybankelnököt és Varga Mihály gazdasági minisztert a liberális oldalról ért kritikákról. Egy bizonyos közgazdászi kör szinte fel van háborodva, el van keseredve, nem tud napirendre térni afölött, hogy például Matolcsy György nem azt csinálja, amit az egykori magyarországi és külföldi megmondó emberek tanácsolnak. Ennek okán több, korábban zseniként számon tartott, sőt sztárolt, a haza bölcse szerepében tetszelgő személy méltánytalanul mellőzöttnek érzi magát, s rettenetesen el van keseredve. Állítólag nemrégen még valami találkozót is szerveztek, ahol egymás között és bizonyos sajtómeghívottak körében búslakodtak.

Nemrégen egy Bécsben élő híres újságíró bírálta a magyar gazdaság irányítóit, s arra hivatkozott, hogy „pedig az .......is”  megmondta, hogy ez így nem megy, s helytelen. Egy neves, valamikor a hazai médiában nagyon sokat szereplő politológus is ugyanarra a személyre hivatkozott, azzal a lényeggel, hogy amit az.... megmond, annak úgy kellene lennie, különben megnézhetjük magunkat. 

Matolcsy György szemére vetik, hogy az intézkedései nem felelnek meg, sőt ellentmondanak a nemzetközileg elfogadott trendeknek. Korábban emiatt többen kongatták a vészharangot, hogy ebből nagy baj lesz, s hazánk koldusbotra jut.

S mit adott az Isten? Az események, történések, Magyarország gazdasági és pénzügyi mutatói, eredményei Matolcsy György és Varga Mihály terveinek, lépéseinek, intézkedéseinek helyességét igazolják. Matolcsy György nem szégyellte kijelenteni, hogy a jegybank a kormánnyal egyeztet bizonyos kérdésekben és a jegybank amennyire lehet, segíti az ország gazdasági fejlődését. Mi több, Matolcsy nem átallt bizonyos gazdasági dogmák elleni harc jegyében valamiféle iskolai képzést, oktatást kezdeményezni.

Tehát valakik szemében megbocsáthatatlan bűn, hogy Matolcsy Györgynek és Varga Mihálynak van saját elképzelése, célja és koncepciója országunk gazdasági-pénzügyi kérdéseivel kapcsolatban, s az eddigi döntéseik helyesnek, sikeresnek bizonyultak.

Ha ez bűn, akkor az ország lakossága kérje meg őket, hogy a jövőben is csak vétkezzenek bátran.

                                Cselényi György

  

2017. február 26., vasárnap

Mi a gondom Botka Lászlóval?

Jóhiszeműen feltételezem, hogy Botka László rendes ember, és Szeged polgármestereként jól, a város lakossága megelégedésére végzi munkáját. Lehet, nem akar rosszat.

Akkor mi mivel van gondom? Azzal a párttal, amelyik mögötte áll, s amelyet ő képvisel.  Lehet nagyokat, meg szépeket mondani, de jómagam úgy érzem, a népnek hitelességre és garanciára lenne szüksége ahhoz, hogy Botka Lászlót elfogadja miniszterelnökként. Úgy vélem, az MSZP ezt a hitelt, ezt a garanciát jelenleg nem képes kölcsönözni se önmagának, se miniszterelnök-jelöltjének.

Mi ennek az oka? Szerintem az, hogy az MSZP-t súlyos történelmi bűnök terhelik. Most csak az energiaszolgáltató szektor, a közművek és Magyarország más vagyona nagy részének külföldiek kezére játszását, meg hazánk pénzügyi eladósítását, továbbá az ország feljelentgetését, mindenféle brüsszeli eljárások és szankciók kezdeményezését említem.

A szép szavakon kívül az ország lakossága semmi garanciát nem kaphat arról, hogy az MSZP hatalomra kerülésével nem folytatódik a nemzet vagyonának kiárusítása, valamint a nemzetközi pénzintézetek kényének-kedvének történő újbóli kiszolgáltatása. Nem akarják-e hazánkba telepíteni arab, ázsiai és afrikai migránsok tömegét, stb. A történelmi bűnöket az MSZP-ről a jégeső se tudja lemosni, meg drótkefével se vakarhatók le róla. Az, hogy gyűlöli a kormányt és a Fideszt, még kevés az üdvösséghez. 

Úgy vélem, az emberek félnek az MSZP újbóli hatalomra jutásának következményeitől.  Ezzel együtt jár az is, hogy a nép nem szeretné az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kormányfővé válását, legyen Botka László bármilyen nagyszerű ember.  

Szerintem erre a témára térjünk vissza 20-30 év múlva, amikorra az MSZP, ha még lesz, talán átmegy egy olyan tisztuláson, amelynek nyomán az emberek istenigazában megbízhatnak a párt magyar nemzet iránti hűségében, elkötelezettségében, s annak önzetlen szolgálatában.
Ameddig ez nem következik be, szerintem tartsák magukat távol az ország kormányzásának, s a hatalom gyakorlásának még a szándékától is. Az MSZP kormányra juttatásával nem kockáztathatunk.

Az irántuk való bizalom hiánya elmondható a többi ellenzéki párttal kapcsolatban is, de azok esetében, amelyek még nem voltak kormányzati pozícióban, történelmi bűnökről nem beszélhetünk.    

                      Cselényi György        

Vég nélküli dumaparti

A világhálón láttam egy videofelvételt, amely az olimpia magyarországi megrendezését lényegében megfúró társaság vidéki rendezvényén készült. Ott az egyik nő aktivista kifejtette, hogy ők nem azt mondták, hogy ne legyen Magyarországon olimpia, hanem csupán azt akarták elérni, hogy üljünk le, s az ügyét beszéljük meg.

Látni vélem a szervezet tevékenységének lényegét. Az szerintem a magyar értelmiség egy részére jellemző mentalitást kívánja erősíteni, amelynek veleje az, hogy bármiről beszéljünk, vitatkozzunk reggeltől estig, estétől meg reggelig, pazaroljuk az energiát, miközben egymás felidegesítésén és kifárasztásán kívül nem csinálunk semmit, nem megyünk semmire. Jobban mondva, a különböző fórumokon való fölösleges szócsépléssel és a társaság szinte állandó médiaszereplésével egy időben az utcákon, tereken folyjanak az aláírásgyűjtések rengeteg témában. S amennyire lehet, a nép figyelmét tereljék el a legfontosabb sors- és jövő-meghatározó témákról, kérdésekről. Mindeközben jogászkodjunk, hiteltelenítsük, nehezítsük, akadályozzuk, bénítsuk, tegyük lehetetlenné a kormány munkáját, teremtsünk kaotikus állapotokat.

 A nép egy idő után megunja tehetetlenséget, a különböző szekértáborok felesleges, sehová se vezető szópárbaját, s kezd türelmetlenné válni. Közben pedig a magát mozgalomnak nevező közösséggel folytatott véget nem érő dumaparti álcája mögött a hatalomba szépen be-, illetve visszaszivárognak az ország jobb sorsát nem éppen megalapozni, előmozdítani igyekvő személyek.

Én azt javasolnám, hogy mindenki alaposan fontolja meg kikkel, miről és mennyi ideig tárgyal, beszél, vitatkozik.  Az pedig még inkább vegye szemügyre, hogy kiknek és mihez adja aláírását, mert a játék nem babra megy. A magyarság élete, jelene és jövője a tét, az forog kockán, méghozzá igen komoly mértékben. S lehetőleg egy másodpercre se tévesszük szem elől, hogy mi a magyarság igazi és valós érdeke, és ne dőljünk be a bármilyen agyafúrt jogi ravaszkodás formájában színre lépő okoskodóknak. 

A szegedi rendezvényen az aktivisták szemmel láthatóan meg voltak szeppenve, mert látták, hogy többen abszolút nem értenek velük egyet, aminek hangot is adtak. Szembesültek vele, hogy  a terveik megvalósítása nem lesz egyszerű és élvezetes sétagalopp.

                                       Cselényi György


2017. február 25., szombat

Sportként űzött koldulás

A forgalmas utcán odajött hozzám egy fiatal nő. Középmagasat, szőkét, szép arcúnak és csinosnak mondhatót képzeljenek el. Dzsekit és világos testnadrágot viselt. A jobb markában valamennyi aprópénzt tartott.

Kifogástalan modorban előadta a következőt: Jó napot kívánok, ne haragudjon, uram, hogy megszólítom, de szeretném kérni a segítségét. Nagy bajba kerültem, ugyanis ellopták a pénztárcámat. Mivel nincs egy fillérem se, ezért nem tudok vidékre hazautazni. Nem tudna kisegíteni 200 forinttal?

Teljesen „paff” lettem. Átvillant az agyamon, ilyesmi tényleg bárkivel megtörténhet, s ebben a helyzetben mi mást tehetne ez a szegény nő, minthogy embertársainkhoz fordul kis támogatásért.

Mondtam, dehogynem, hölgyem, s máris nyúltam a pénztárcámért. Amikor a bukszám már a kezemben volt, a hölgy 400 forintra, majd ezer forintra emelte volna az igényelt összeget. Hát persze, aki hajlandó 200 forintot adni, az miért ne adhatna 400 forintot, ezret, vagy akár többet is?

Ekkor már kissé furcsának, sőt gyanúsnak kezdtem vélni a dolgot. Viszont csak a legelőször igényelt összeget voltam hajlandó átadni. A nő az emberekkel kapcsolatban hangot adott nemtetszésének, hogy még 400 forintot is sajnálnak, annyiért is lamentálnak. A 200 forint átvétele után a köszönöm elmaradt, vagy az utcai járműzajban túl csendesre sikeredett, majd elváltunk egymástól.

Tegnap a vasútállomás közelében egy termetes, feketedzsekis, szemüveges és szakállas férfi a nőhöz hasonló ürüggyel állított meg. Ő azzal kezdte, hogy nem szokott tarhálni, de most ebben a helyzetében kénytelen ehhez folyamodni.

Most már kicsit kezdtem aggódni. Vonzom a koldusokat? Gazdagnak, vagy irgalmas szamaritánusnak, hülyének, vagy „is-is-nek” néznek? Nem adtam egy fillért se. Mondtam, naponta 2-3-an fordulnak az emberhez az utcán ilyen szöveggel. Úgy látszik, valakik szórakoznak, vagy sportot űznek a koldulásból. Az illető meglepetten és nem tetsző hangon mondta: i....igen(?), majd folytattuk ellenző irányú utunkat.

Gondoltam, az újkori koldusok meggazdagodni ugyan nemigen fognak vállalkozásukból, de a napi pár száz, vagy a szerencséseknek, kitartóknak néhány ezer forint pluszbevétel se jöhet rosszul.

Némi lelkiismeret-furdalásom támadt, hiszen mégiscsak találkozhatunk igazán bajba jutott emberrel. Elhatároztam, ha valaki még egyszer azzal fordul hozzám az utcán, hogy elhagyta, vagy eltulajdonították pénztárcáját, s ezért nem tud hazautazni, akkor tanáccsal támogatom. Javasolom, hogy nyugodtan szálljon fel buszjáratra és ismertesse a sofőrrel helyzetét. A gépkocsivezetőnél hátha van büntetőcédula, amellyel - az utas adatainak feljegyzése után  -legalizálható az utazás, vagy ha jön az ellenőr, akkor vállalja a járat érvényes jegy, vagy bérlet nélküli igénybe vételével járó anyagi terheket, következményeket. Vagy mindezt a volán vállalat központjában intézze el.

Gyanítom, hogy tanácsomra az ügyesen, gyakorlottan mesélő újkori koldusok nemigen lesznek kíváncsiak, végig se hallgatják. Akkor mindketten lépjünk tovább....

                                           Cselényi György             


2017. január 30., hétfő

A fiú eldorádója


A srácon fekete dzseki, fekete nadrág, fekete cipő. A fején simléderes sapka. A fülei teljesen, a két arcfélteke pedig félig fedett. Ábrázatának szabad része mélyvörös. Látszott rajta, ha nem is hajléktalan, de meglehetősen sok időt kell töltenie a szabadban.

Az utcai szemétgyűjtő edénynél áll. Jobb kezében kis fedél nélküli doboz, a bal kezével pedig valamibe bele-bele markol, majd ökölbe szorított kezét a doboz fölé mozdítja, s a tenyeréből valamit kihullat. Látszik, hogy nem szokásos kukázóról, guberálóról van szó. 

Néhány másodperc múlva gyors léptekkel a másik köztéri szemétgyűjtőhöz megy, s megismétlődik az előbbi művelet.

Már látom, csikkeket gyűjt. A vasútállomás közelében vagyunk, s e hely neki eldorádó. Mivel az emberek a buszra várakozás közben rágyújtanak, s ha a járat a vártnál hamarabb érkezik, akkor a kukánál gyakran a fél, sőt csaknem az egész cigarettájukat elnyomják, beoltják, továbbá a szemétgyűjtő megfelelő helyére dobják.

Félve írom le, hogy lényegében csikk-újrahasznosításról van szó. Tudom, most sokan megrökönyödnek, hogy miért nevezem az általa végzett műveletet csikk-újrahasznosításnak, mert az egészséget igencsak romboló ötletről van szó. A cigaretták füstszűrő előtti része ugyanis a nikotint, a kátrányt, meg még számos égésterméket némiképpen megszűrt, vagyis káros anyagok rakódtak rá. Azt újból meggyújtani és füstöt nyerni belőle, a szokásos dohányzásnál is kockázatosabb lehet.

A fiatalember a csikkekből kinyert még viszonylag ép dohányszemcséket vagy a pipájába tömi, vagy cigarettapapírba sodorja.

A fiú érdeklődésemre elmondta, hogy az égett cigarettavégekből kipergetett dohány szerinte gyengébb, vagyis kevésbé káros, mint korábban volt. Így olcsóbban jut füstölni valóhoz, sőt lehet, a hányattatott sorsú, netán hajléktalan cimboráinak juttat belőle valamennyit.

Lehet, megrónak érte, de nekem tetszik a fiú leleménye, szemfülessége, kreativitása, még akkor is, ha egészségügyi szempontból sok a kivetnivaló benne. Kétségtelen, hogy ez által bizonyos pénzösszeget spórolhat meg, sőt ha árulja, vagy cserébe bocsátja, még valamit nyerhet is. A profitot megérdemli, mert jócskán megdolgozik érte és övé a "találmány".   

                                 Cselényi György

2017. január 26., csütörtök

Várjuk a nemzetépítő javaslatokat!

A hírek szerint az ellenzéki pártok gőzerővel láttak neki értelmiségi, szakértői holdudvaruk kiépítéséhez. Kíváncsian várom mind az MSZP, mind a jobbik és más pártok alakuló értelmiségi, szellemi hátországának nemzetépítő javaslatait. 

Csak azok nehogy olyan általánosságok legyenek, amelyekkel nem lehet mit kezdeni. Nemrégen egy rangos professzori kör véleményéről alakult ki bennem az a benyomás, hogy afféle nesze semmi, fogd meg jól - hasznosságú.
A szakértői vélemények nehogy olyan hatást keltsenek, mintha egy 30 éves embernek azt mondanák, hogy 5. osztályos korában jobban kellett volna tanulnia. Meg ha a kormány mondjuk, kétszeresére emeli valamelyik közalkalmazotti réteg bérét, akkor a nagy szakértők nehogy azt mondják, 4-szeresére kellett volna. Mellőzzék a blöffölést, meg a felelősség nélküli rálicitálást. Meg nehogy azzal álljanak elő, hogy ismét vegyünk fel IMF-hiteleket.
A korrupció elleni küzdelmet is minden bizonnyal valamennyi politikai és civil szervezet zászlajára tűzi, meg hirdeti, csak azt is mondják meg bizonyíthatóan, mikor és hol történt korrupció, továbbá mit lehetne, meg kellene tenni a gondok elkerüléséért. Meg azt is, hogyan érhető el, hogy a hazai nagy beruházásoknál a magyar cégek is eséllyel vehessenek részt a hatalmas tőkeerejű óriásvállalatokkal szemben a versenytárgyalásokon. Hogy mi is tevékenykedhessünk hazánk fejlesztéséért, fejlődéséért.
Az Orbán-kormány bármi áron történő leváltásának szándékát, meg a jelenlegi miniszterelnök elleni gyűlöletüket, meg az alaptalan bírálatokat ne akarják eladni szakértői véleményként, mert az nem az, meg kevés lesz az üdvösséghez. Viszont a reális, értelmezhető, hasznos, az ország, a magyar nép jobb és boldogabb életét szolgáló, megvalósítható, úgymond aprópénzre is váltható szakvéleményeket mindenki érdeklődéssel várja. 

Cselényi György

2017. január 19., csütörtök

Kereskedő állást keres

Középkorú nyíregyházi nő kereskedelmi végezettséggel és gyakorlattal munkahelyet keres. Más jellegű munkát is szívesen vállal. Hosszú távra keres állást. e-mail: komlotimi@gmail.com

2017. január 15., vasárnap

Elvett és adott Komlóssy Tímea verse

Ismerősöm megemlítette nekem, hogy a párja gyerekkora óta ír verseket. Már egy vaskos dossziényi lapul asztala fiókjában. Eddig nem mutatta meg őket senkinek. Mondtam, akkor éppen itt az ideje... Elküldték számomra a legutóbb született alkotást.


A kép nagyobb méretben való megtekintéséhez kattintson rá!

Ugyanez - kicsit más változatban:






2017. január 14., szombat

Anyátok picsája...!

Két szó jutott eszembe...!

Szülővárosomra vagy 5-10 cm vastag hó esett. A járdaszegélynél az olvadás következtében kialakult tócsa felett való átjutáshoz az átlagos lépéshosszt kb. 10-20 centiméterrel meg kellett növelni. Egy sötét télikabátot és a füleit, sőt a nyaka egy részét is fedő sapkájú ember egy hölgynek bíráló éllel mondta:

-   Felkészültünk a télre!

-   Igen – reagált a nő kissé gúnyosan.

-   Az Orbán-kormány- tette hozzá a férfi.

-   Na, ez az(!) – reagált az asszony a bírálattal egyetértően.

Némán baktattam tovább. A párbeszédük nyomán hirtelen csupán egy névelő és két szó jutott eszembe: az anyátok picsája!


                                 Cselényi György

2017. január 4., szerda

Miként járt volna el a NATO helyesen?

Pénz, meg egyéb...

Trump, Amerika új elnöke még a kampánya során hangot adott azon nemtetszésének, hogy a NATO költségvetésének nagy részét az USA fedezi. Ebből természetszerűleg nemsokára következik, hogy a tagországok növeljék főként anyagi-pénzügyi hozzájárulásukat.

Igen ám, de van egy „kis” gond. A NATO presztízse igencsak megtépázódott. Tekintsük csupán a migránsválságot. Nem én mondom, katonai és biztonságpolitikai szakértők mondják, hogy Európát a migránsok tömege lényegében megtámadta.

A NATO mikor járt volna el helyesen? Szerintem akkor, ha a szükséges időben odamegy a tenger megfelelő helyére, s megkérdezi a migránsoktól: „Emberek! Hová mennek, hová tartanak? Továbbá, kérem a személyi azonosítókat!

A migránsok azt mondják: Németországba készülnek!

Jó!

A NATO következő kérdése kellett volna legyen: Ki hívta magukat oda?

A migránsok válasza: Angela Merkel.

Jó!

Akkor szerintem a NATO illetékesének kapcsolatba kellett volna lépnie a német kormánnyal, továbbá Angela Merkellel, hogy kérem, migránsok tömege tart érvényes személyi okmányok nélkül az elmondásuk szerint önökhöz, Németországba. Valóban maguk hívták őket oda, s valóban beengedik-e őket Németországba?

Magyarország hozzájárul-e ehhez? 

Ha válasz igen, jöjjenek, mi hívtuk őket, akkor a NATO-nak meg kellett volna kérdeznie a migránsoktól, hogy mely útvonalon akarnak eljutni Németországba?

Ha a megjelölt útvonal Magyarországon keresztül vezet, akkor szerintem a NATO-nak érdeklődnie kellett volna a magyar kormánynál, hogy érvényes úti okmányok nélküli emberek tíz-, meg százezrei átmasírozhatnak-e Magyarországon? Önök, mint a NATO teljes jogú tagja hozzájárulnak-e ehhez?

Ha Magyarország válasza NEM-leges, akkor a NATO-nak azt kellett volna mondania az illegális migránsoknak, hogy akkor tessenek szépen visszaevezni oda, ahonnan jöttek, s majdan Angela Merkelék küldjenek önökért repülőgépeket, vagy önök szálljanak fel valahol a menetrendszerűen Németországba közlekedő repülőgépekre. De gyorsan mozgassák az evezőlapátokat, mert mindjárt bepöccenünk. Vagy a nagylelkűségünk által vezérelve, humanitárius okból, hogy ne fáradjanak el nagyon, adunk vontató motorcsónakokat, a maguk gumi, vagy más úszóalkalmatosságukat kössék egymás után, illetve a motoros hajókhoz, s indulhat a karaván! De minél gyorsabban, mert már így is jócskán felidegesítettek bennünket, amelynek az önök számára nem lesz jó vége.

Ha a NATO ezt csinálja, akkor azt mondom, klassz szervezet, megvédte Európát, tehát megérdemli a nagyobb anyagi támogatást.

Mit csinált a NATO? Semmit!

Ezzel szemben mit csinált a NATO mitgránsügyben? SEMMIT!  Mi több, Görögország és Olaszország szinte szervezetten szállította, s talán most is viszi, engedi az illegális migránsok tízezreit Európa területére. Hát, hogy van ez? Nincs kellőképpen és szigorúan szabályozva, hogy ki és milyen feltételekkel léphet az Európai Unió területére? Dehogynincs! Akkor joggal merül fel a kérdés: mi folyik itt? Több nagy országnak milyen előnye származik a jelenlegi áldatlan helyzetből? Mi jót remélnek ettől? Hová akarnak kilyukadni, mit akarnak ezzel elérni? Szerintem ezt egyelőre nem tudja senki.

Akkor sokakban felmerül a kérdés: mire jó, mire való, mire szolgál a NATO? Bóklászunk Afganisztánban! Mit keresünk ott? Valamint az oroszok ellen akarnak fellépni? De erre mi, magyarok mondhatjuk, hogy az oroszokkal nekünk semmi bajunk, sőt barátsággal viszonyulunk egymáshoz. Szolgáltatják nekünk a gázt, az olajat, vásárolják, illetve az embargó miatt, csak vásárolnák áruinkat, s jó pénzt fizetnének érte; bővítik, fejleszti nekünk a paksi atomerőművet, úgy, hogy nekünk semmi bajunk az oroszokkal.

Úgy vélem, Trumpnak lesz mit átgondolnia a NATO létét, céljait és feladatait illetően.

                                         Cselényi György