„Jaj, folyton idegesítem magamat...!”

Jaj, folyton idegesítem magamat(!) – mondta és legyintett gyakran a színpadon Hofi Géza, a legendás humorista, előadóművész, amikor elsütött egy poént és készült a következővel meglepni közönségét. Ezzel kicsit azt is sugallta, tulajdonképpen szóra se érdemes az egész, mert annyira megszoktuk, ezért nem is kellene hergelnie magát...

Én egy üzemanyagtöltő állomásnál látható transzparensen akadtam ki. Fehér alapon nagy fekete betűkkel ez állt rajta: „MAXXIMÁLIS TELJESÍTMÉNY!”

Gondolom, valamilyen üzemanyagot, vagy -adalékot akartak hirdetni, reklámozni, a járművezetők figyelmébe ajánlani. Igencsak igyekszek megértő lenni e reklám kiagyalójával, létrehozójával, mert jómagam is dolgoztam a reklámiparban. Gondolom a két „X”-szel is nagyobb hangsúllyal, látványosabban és érzékletesebben szerettek volna az emberek figyelmébe ajánlani valamit. (Fel se tételezem, hogy a felirat "megalkotója" nem tudja, hogy a maximális szót hogyan kell helyesen leírni.)   

Mégis meggyőződésem, hogy a szavak helyesírásának tulajdonképpen megerőszakolását, eltorzítását nem szabad a nagyobb anyagi bevétel szolgálatába állítani.

Gondoljunk bele, hogy azt az üzemanyagtöltő állomást naponta tankolás, vagy valamilyen áru beszerzése céljából több százan keresik fel, s több ezren mennek el mellette. Emberek tömege, köztük gyerekek látják, olvassák a helytelenül leírt szót. A nép nagy része egy idő után azt hiszi, a maximális szót így kell leírni: maxximális. Így rögzül, ami lényegében bűn a magyar nyelv és kultúra, valamint a helyesírás ellen!

Kedves cégvezetők, különböző rendű-rangú főnökök, reklámtervezők és -kivitelezők! A magyar helyesírás elleni merénylet irányába ne fokozzák kreativitásukat. Ha valaki mégis ragaszkodna e nem dicséretes ötletéhez, akkor adott esetben legalább úgy módosítsa azt, hogy a két x („XX”) váljon el a szó többi részétől, vagyis az olvasó kellőképpen érzékelhesse, hogy trükkről van szó, vagyis azt a szót csak a reklám céljából írták le rosszul.

Bemutatok egy módosítási javaslatot.   

                                        Cselényi György