![]() |
A több évtizedes fotón látható jókedvű, önkéntes szüretelő brigádhoz hasonló vajon van-e még az országban? |
A kertészetekben ugyanis még ma is rengeteg munkát
kézzel kell elvégezni, s egyszerűen nincs annyi ember, mint kellene. A
közmunkások se mennek, holott lenne rá jogi lehetőség, továbbá a kertészetekben
ilyenkor kétszer annyit kereshetnének, mint egyébként.
Szerintem egyszerű az ok és a magyarázat. Könnyebb és
egyszerűbb az utcákon, a port, a falevelet és a szemetet összeseperni, a járdák
menti kisméretű szemétgyűjtő edények tartalmát nájlonzsákokba üríteni, majd
feldobni őket egy tehergépkocsi platójára.
Ennél sokkal nehezebb például az
almafa tetejére mászni, vagy egész nap négykézláb közlekedve
melózni. Arról nem is beszélve, hogy a közmunka esetében az irányító örül, ha
a dolgozók egyáltalán megjelennek, s ennek megfelelően bánik velük, viszonyul
hozzájuk, míg a gyümölcsösökben esetleg a nagyképű és nagypofájú gazda,
kerttulajdonos egész nap ugráltatja, cseszegeti őket.
Mi lehet a gond megoldása? A kertészeti tevékenység lehetőség
szerinti gépesítése, még ha sokba is kerül. Vagy a gazda, a tulajdonos
szüretelje le a gyümölcsöt önmaga, vagy a családjával. A nagy lóvé úgyis az övé
lesz! Arra nem lehet számítani, hogy tömegesen jelentkeznek emberek az efféle
munkára, mert kevés, és egyre kevesebb lesz az Isaura, valamint a férfi
rabszolga.
Az sem megoldás, hogy a közmunkásokat egy időre a
kertészetekbe rendelik, kényszerítik, mert könnyű orvosi igazolást szerezni
arról, hogy szédülök, nem mászhatok létrára, meg a fa tetejére, meg fáj a derekam
és a lábam, ezért nem vagyok képes görnyedten, négykézláb dolgozni, például szedni
a krumplit a földről a ládákba.
Gondolom, a gazdáknak az sem lenne ellenére, ha a hatóságok állami
finanszírozásban a közmunkásokkal leszedetnék a zöldséget, gyümölcsöt, a nagy
pénzt meg természetesen a kerttulajdonos vágná zsebre.
Még talán szóba jöhetne az arra alkalmas iskolások mozgósítása e feladat elvégzésébe való besegítésre, mint hajdanán az én diákkoromban.
Még talán szóba jöhetne az arra alkalmas iskolások mozgósítása e feladat elvégzésébe való besegítésre, mint hajdanán az én diákkoromban.
De kedves nagy- és kisgazdák! Szerintem Isaurák tömeges jelentkezésére a
jövőben se számítsatok!
Cselényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése