2016. október 2., vasárnap

FIATALOK! RIADÓ....!

Gyerekek, megvagyok döbbenve! A lakóhelyemen 11 óra körül indultam el a népszavazáson részt venni. Meglepetten láttam, hogy az utcákon nagyrészt idős emberek jöttek-mentek. A többségük szépen fel volt öltözve, látszott rajtuk, ha nem is ünnepelnek, de olyasvalamire készülnek, ami hazánk életében nem mindennapos és a következménye se mindegy valamennyiünk jelene és jövője szempontjából.

Tudom, a meglátásom nem vetekszik nemhogy egy reprezentatív, meg semmilyen felméréssel. De az volt a benyomásom, mintha a fiatalok nagy részét nem, vagy nem eléggé érdekelné e népszavazás kimenetele, érvényessége és eredményessége.  

Nem akarom elhinni, hogy a megítélésük, hozzáállásuk szerint mindegy, miként alakul hazánk sorsa. Milyen lesz a jelenlegi, vagy a jövendőbeli családjuk élete. Ha nem alapítanak családot, akkor a személyes mindennapjai se teljenek kétséges, kockázatos, félelemmel, fenyegetettséggel teli körülmények között. Ne legyinthessenek ránk szerte a világban, hogy a magyarok ugyan szorgalmasak, dolgoznak, mint az állat, de a sorsdöntő pillanatokban elmegy, vagy nem jön meg az eszük. 
  
Ezért szerintem a fiataloknak hemzsegniük kellene szavazóhelyiségekben, s nyilvánvalóan a „NEM” mellé tenniük az „X”-et.   

 Arra kérem minden kedves Ismerősömet, ha eddig nem tették meg, riadóztassák, illetve buzdítsák minden családtagjukat, rokonukat, barátjukat, szomszédjukat, jelenlegi, vagy volt kollégáikat, de legfőképpen a fiatalokat a népszavazáson való részvételre.

A fiatalok pedig küldjenek minden számukra elérhető kollégájuknak, társuknak SMS-t, FACEBOOK-üzenetet, vagy más módon vegyék rá a népszavazáson való voksolásra.

Nagy örömmel töltene el, ha az ifjak a közömbösségükkel, nemtörődömségükkel, flemáskodásukkal, cinizmusukkal nem segédkeznének hazánk lakossága nyakára hurkolni a kötelet.

Már csak egy záró mondat jut eszembe, s elnézést kérek, ha az nem szalonképes: GYEREKEK, FIÚK, LÁNYOK NE BASSZÁTOK MÁR MEG..., DE LEGFŐKÉPPEN NE BASSZÁTOK EL...( Természetesen tisztelet a kivételnek!)


                                       Cselényi György

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése