2016. augusztus 29., hétfő

Kevés az Isaura!



A több évtizedes fotón látható jókedvű, önkéntes szüretelő brigádhoz hasonló vajon van-e még az országban?

Rádióriportban panaszkodott egy országos gyümölcstermesztési főnök arra, hogy főként a szüret, a betakarítás idején 70-80 ezer ember hiányzik az ágazatból. 

A kertészetekben ugyanis még ma is rengeteg munkát kézzel kell elvégezni, s egyszerűen nincs annyi ember, mint kellene. A közmunkások se mennek, holott lenne rá jogi lehetőség, továbbá a kertészetekben ilyenkor kétszer annyit kereshetnének, mint egyébként.  

Szerintem egyszerű az ok és a magyarázat. Könnyebb és egyszerűbb az utcákon, a port, a falevelet és a szemetet összeseperni, a járdák menti kisméretű szemétgyűjtő edények tartalmát nájlonzsákokba üríteni, majd feldobni őket egy tehergépkocsi platójára. 

Ennél sokkal nehezebb például az almafa tetejére mászni, vagy egész nap négykézláb közlekedve melózni. Arról nem is beszélve, hogy a közmunka esetében az irányító örül, ha a dolgozók egyáltalán megjelennek, s ennek megfelelően bánik velük, viszonyul hozzájuk, míg a gyümölcsösökben esetleg a nagyképű és nagypofájú gazda, kerttulajdonos egész nap ugráltatja, cseszegeti őket.

Mi lehet a gond megoldása? A kertészeti tevékenység lehetőség szerinti gépesítése, még ha sokba is kerül. Vagy a gazda, a tulajdonos szüretelje le a gyümölcsöt önmaga, vagy a családjával. A nagy lóvé úgyis az övé lesz! Arra nem lehet számítani, hogy tömegesen jelentkeznek emberek az efféle munkára, mert kevés, és egyre kevesebb lesz az Isaura, valamint a férfi rabszolga.

Az sem megoldás, hogy a közmunkásokat egy időre a kertészetekbe rendelik, kényszerítik, mert könnyű orvosi igazolást szerezni arról, hogy szédülök, nem mászhatok létrára, meg a fa tetejére, meg fáj a derekam és a lábam, ezért nem vagyok képes görnyedten, négykézláb dolgozni, például szedni a krumplit a földről a ládákba.

Gondolom, a gazdáknak az sem lenne ellenére, ha a hatóságok állami finanszírozásban a közmunkásokkal leszedetnék a zöldséget, gyümölcsöt, a nagy pénzt meg természetesen a kerttulajdonos vágná zsebre.   

Még talán szóba jöhetne az arra alkalmas iskolások mozgósítása e feladat elvégzésébe való besegítésre, mint hajdanán az én diákkoromban. 

De kedves nagy- és kisgazdák! Szerintem Isaurák tömeges jelentkezésére a jövőben se számítsatok!


                           Cselényi György    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése