Könyvbemutatót tartottak Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban 2016. március 24.-én.
 |
| Dr. Nagy Éva, dr. Ulrich Attila, Kertész Tünde Fruzsina, Komiszár Dénes |
Dr. Nagy Éva, a Bessenyei Társaság ügyvezető elnöke a szerzők és az érdeklődők köszöntése után kifejtette, hogy Bessenyei szelleméhez igazodván elmondhatjuk, hogy egy ország boldogságának legfőbb eszköze a tudomány.
Dr. Ulrich Attila Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere – aki a kötet szerkesztőjeként és lektoraként is közreműködött – arról adott tájékoztatást, hogy felvetődött egy könyvsorozat indításának gondolata. A kötetek a Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Beregen élt nemesi családok múltját és tagjait mutatná be. A Bessenyei Társaság támogatja e terv megvalósítását. E munka eredményét tükrözi Komiszár Dénes és Kertész Tünde Fruzsina megjelent tanulmánya is.
Komiszár Dénes megjegyezte, hogy akik azt hiszik, hogy a kötetben elsősorban Horthy Miklós kormányzóról ír, azoknak valószínűleg csalódást okoz. A kormányzó személyének és tevékenységének megítélését heves indulatok kísérik. A vélemények erősen megoszlanak vele kapcsolatban. Ő a kormányzóról abban a konstellációban írt, hogy ki, milyen fokon állt rokonságban vele és ki, hányadik őse a családfán. A kormányzó személye csak viszonyítási alap, hogy az egyes ősök időben hol helyezhetők el. Továbbá azt taglalja a kötet, hogy Horthy Miklós egyes rokonai, akiknek visszaemlékezéseit felhasználta, milyennek látták a kormányzót.
A legközelebbi rokonságában többen megírták visszaemlékezéseiket. Abban szinte megegyeznek, hogy a kormányzóra, mint protektorra nem lehetett számítani. Rokonság ide, vagy oda, Horthy Miklós nem segített egyiküknek se a pozícióba kerülésben. Mindnyájuknak kerekperec megmondta, ne haragudjon, de nem segít. A családban szállóige volt, hogy mi tartjuk a rokonságot, a kormányzó pedig tartja velünk szemben a távolságot.
Komiszár Dénes kifejtette, hogy amikor valaki hozzálát egy család életének kutatásához, két dologra figyelhet fel. Arra, hogy mit tartalmaznak a források, s miket nem. S mi a legbeszédesebb? Amiről nagyon akarnak beszélni, és az, ami fölött el akarnak siklani.
A kormányzó családjáról 1920 után kezdtek el megjelenni terjedelmesebb munkák. 1920-ban Horthy Miklós az ország feje lesz, s az marad negyed évszázadon keresztül. Ebben az időszakban szaporodnak a Horthy családdal foglalkozó iratok. A család 1635-ben kapott nemességet.
Gond, hogy az oroszok 1944-ben a Horthy Miklós kenderesi kastélyának udvarán rakott máglyákon mindent elégettek, ami mozdítható volt, köztük az irattárat, az okleveleket, festményeket, szóval mindent. (A látvány szívszorító volt. Ezt egy, valamikor az uradalomban dolgozó személy, szemtanú mondta el Komiszár Dénesnek.) A Horthy család történetét kutató nagy bajban van, mert a legfontosabb iratok, amelyek arról adhatnának útba igazítást, hogy 1635 előtt honnan indult a család, nem maradtak fenn.
Egy lehetőség még van, az Országos Levéltár. Ezen intézmény már őrzött 1920 előtti levelezéseket, pecsétes okleveleket, de sajnos 1944-ben a vár ostromakor, meg 1956-ban a forradalom idején pont az az épületrész égett le leginkább, amelyben a nemesekkel összefüggő anyagokat tárolták. A Horthy családról szóló okmányok nagy része is megsemmisült.
Horthy Miklós ősei: Dzsingisz kánnak Horthy Miklós a 25., Batu kánnak a 23.; VIII. Oroszlán Lajos francia királynak a 22.; Árpád-házi IV. Kun László királynak a 20.; valamint Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar király 14. generációjának leszármazottja volt Horthy Miklós. Legközelebbi rokonai az angol és a román királyi család tagjai.
A nagybácsik: az apukák testvérének az egyenes ági felmenői Drakula, Hunyadi János, Mátyás király és Szilágyi Mihály. Négy kormányzó közül, akik a magyar történelemben szerepet játszottak, 3 egy családfán szerepel. Kossuth Lajos a kakukktojás. Bocskai István erdélyi fejedelem is a nagybácsik közé tartozott.
Az Árpád-háztól kezdve a Horthy-ősök ott voltak a királyi udvarban, több országbírót, nádort és erdélyi vajdát is adtak. A Horthy családban szokás volt, hogy az első szülött fiú mindig az István nevet kapta Szent István király tiszteletére. Sosem volt probléma abból, hogy a családban ki református és ki katolikus. A gyerekeket szándékosan úgy nevelték, hogy a fiúk reformátusok, a lányok pedig katolikusok legyenek.
A Horthy-fiúk sárospataki református kollégiumban tanultak. Köztudott, hogy Sárospatak mindig magas mércének számított mind a tudás, mind a hazafiság tekintetében. A kormányzó nagyapjának Szemere Bertalan és Kossuth Lajos osztálytársa volt.
Több helyen a kúriák és a sírok nagyon rossz állapotban vannak. Felmerül a kérdés, hogy a kormányzó tevékenységének vitatott megítélése miatt miért kell hagyni tönkremenni, sőt elpusztítani minden velük kapcsolatos emléket, épületet, tárgyat. Ennek jegyében például sírköveket véstek át.
A Horthyék családfája naprakész. A kormányzó ükunokájával bezárólag rajta van mindenki. István legidősebb unokája nősülő sorban, korban van. Ha áldás születik, akkor világra jönnek a szépunokák is. Ha az angol királyi házat és a Horthy családot tekintjük, megállapítható, hogy István legidősebb unokája és Vilmos herceg, tehát Károly herceg idősebbik fia 20. fokú unokatestvérek.
Cselényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése