2016. június 7., kedd

Ki meri azt mondani, hogy...?

A nő egyik foga már régen fájdogált. Annál is inkább, mivel az eredetileg már csak a fele volt meg; az próbálta állni a mindennapos osztályharcot. Szombaton az is tudtára adta tulajdonosának, neki is elege lett, felmond, kiáll a hölgy szolgálatából.  

 Igen ám, de szombaton nem rendel a körzeti fogorvos, a központi ügyelet, ki tudja, mikor és hol áll rendelkezésre, ezért máshoz kell fordulni. Betért a megyeszékhely egyik, vagy sokadig fogászati kft.-jéhez. Csak időpontot akart kérni, hogy mikor jöhet a sorból kiszállni készülő fogát ahhoz hozzásegíteni.

A nőnek leesett az álla. A recepciós hölgy igen kedvesen hellyel, sőt kávéval kínálta. Elmondta, hogy a doktornő azonnal megnézi a fogát, s közli, mit lehet vele kezdeni.

- Ne vicceljen már – bizonytalankodott a pánciensjelölt. – Erre nem készültem fel, még fogat se mostam - mondta.

- Semmi gond, adok fogkefét, fogkrémet, meg mindent, s tisztogassa meg a fogát – ajánlotta a recepciós. Miután ez megtörtént, kinyílt a doktornő rezidenciájának ajtaja, s a „beteget” a kezelőszékbe invitálta. Miután a fogcsonkot szemügyre vette, megvizsgálta, közölte, hogy sajnos mivel már a fele sincs meg, s a fog megmaradt része is igen rossz állapotú, ezért csak egyet lehet tenni vele, kihúzni, eltávolítani.

A páciens megkapta az ehhez szükséges injekciót, majd az előtérben rövid ideig várakoznia kellett. Eközben elégedettséggel töltötte el a kedvesség, az udvariasság, a szép környezet és a patikatisztaság.

Szóval summa summarum, a beteg az időpontkérés és -egyeztetés helyett, nem várt gyorsasággal és rugalmassággal szabadult meg a gyakori fogfájástól. Örömében a SZÉP kártyájáról leperkált 7 ezer forintot sem sajnálta. Elhatározta, máskor is idejön, ha a fogászati gondja lesz. Kedvező tapasztalatát  a magyar egészségügy általános fejlődésén túl annak tudja be, hogy sok, s egyre több a fogorvos, s eljutottunk oda, hogy megbecsülik a hozzájuk forduló beteget, pácienst.

Ezek után ki meri azt mondani, hogy Magyarországon még nem nyugat-európaiak a viszonyok és attól elmarad a színvonal?    


                                                     Cselényi György   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése