A buszon két ember beszélgetésének óhatatlanul is fültanúja
voltam. Egy férfi mesélte a mellette ülőnek, hogy úgy értesült ismerősétől,
hogy a lakóhelye közelében lévő településre 30, egy másikra pedig tíz afgán,
vagy arab személyt telepítenek. Egy két gyerekkel érkezhetnek csak. Olyan
házakban helyezik el őket, amelyek tulajdonosai elhaltak, s mivel nincs öröklő személy,
a tulajdonjog az államra szállt.
Nem volt olyan a helyzet, a szituáció, hogy a beszélgetésbe
bekapcsolódjak, érdeklődjek, kérdéseket tegyek fel. Nem vállalok rá garanciát,
hogy minden valójában így történik-e.
Most teljesen jogosan mondhatjátok, kérdezhetitek, hogy akkor
miért írogatok, és igazatok is van.
Csupán szeretném érzékeltetni, hogy ugyan a kötelező jellegű
migránskvóták ügyében még nem született döntés Brüsszelben, meg a harcunk minden
bizonnyal sikeres lesz ellene, de azért mégsem kizárt, hogy történik betelepítés.
Gondolom, valakik menekültkérelmét csak el-elfogadják, s őket
igyekeznek elhelyezni valamely városban, vagy faluban. Reméljük nem lesz velük
probléma, vagy ha lesz is, az az alacsony létszámuk miatt nem éri el a kezelhetetlenség
szintjét.
Valószínűleg nem vagyunk, nem leszünk, sőt nem is lehetünk a más
földrészekről érkezett betelepülőktől teljesen mentés ország. Tehát nagyon úgy néz
ki, hogy a betelepítésnek van teljesen jogos, törvényes és
elkerülhetetlen formája, amit alkalmaz hazánk is.
Kíváncsi vagyok, mit gondoltok minderről?
Cselényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése